Az Eurostat adatai szerint Magyarországon még mindig magas az orvos-beteg találkozások száma, egy évben egy főre vetítve 9,5 vizit történik – kezdete előadását Novák Krisztina a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálatának főigazgatója.
Mint kiemelte, három fő területtel foglalkoznak országos szinten: a betegjoggal, az ellátójoggal és a gyerekjoggal, a problémákat helyi szinten próbálják kezelni. A főigazgató arra is kitért, hogy visszásság esetén sem kötelező a betegjogi képviselőkhöz fordulni, akikkel enélkül is sokan találkozhattak, ugyanis feladataik közé tartozik, hogy félévente a betegpanaszokat összegyűjtve visszacsatolást adjanak az adott intézményben a vezetőnek. Regionális eloszlást tekintve 21 betegjogi képviselő felügyeli a munkát, közülük nyolcan Közép-Magyarországon. Az intézmények területére bemehetnek, képviselhetik a beteget, a járó- és fekvőbeteg-ellátás mellett feladataik a magánszolgátatókra, a gyermek- és szociális otthonokra is kiterjednek. Tájékoztatása szerint dinamikusan változik, hogy honnan érkezik a legtöbb panasz.
Egyre több a panasz
A megkeresések számát illetően elmondta, ez 2018 óta is szignifikánsan növekszik, míg hat éve 14 ezer bejelentés történt, már 2020-ra átlépte a kétezret, a 2023-as évben 23 877 panasz érkezett, a 2024-es adatokban minimális, néhány százalékos növekedést várnak. Az emberek egyre tudatosabbak a jogaikat illetően – fűzte hozzá magyarázatként. A bejelentések túlnyomó része, 60 százaléka az egészségügyi ellátáshoz való jogot illetően érkezett, 9 százalék a beavatkozásról az elmaradt vagy a nem megfelelő tájékoztatást nevezte meg. Novák Krisztina megjegyezte, hogy a vizsgálatok szerint a műtéti időpontok áthelyezéséről főként a technológia hiánya, nem megfelelő működése miatt nem informálták a beteget.
Az orvosok részéről pedig alapelvárásnak nevezte meg, hogy a szakzsargonok mellőzésével a beteg számára érthető tájékoztatást adjanak.
A panaszok 13 százaléka ugyanakkor az emberi méltóság megsértésére vonatkozott, a hangnemet, a viselkedést is kifogásolták.
Deli Mária az Országos Kórházi Főigazgatóság Ápolási és Betegbiztonsági Igazgatóság igazgatója arról számolt be, hogy az ilyen problémák elkerülésére programot indítottak a szakdolgozók kommunikációs készségeinek fejlesztésére. Mindössze 2,5 hónap alatt 62,5 ezer fő képzését bonyolították le. Minden héten 517 csoportban országszerte az egészségügyi intézményekben tréning zajlik a biztonságos betegellátás mellett, a programot jövőre és 2026-ban is folytatják.
Novák Krisztina elmondta: a betegek leggyakoribb panaszai között szerepelt többek között, hogy nem tudták elérni az egészségügyi intézményt, túl sokat kellett várni az ellátásra, voltak, akik úgy érezték, ez nem megfelelő módon történt. Kovács Ildikó a Békés Vármegyei Központi Kórház jogásza megjegyezte: a betegpereket sokszor nem előzi meg panasz, előfordul, hogy az interneten kiképzik magukat, és így utasítják vissza az orvos javaslatait. „Az ilyen ügyek kezelését empatikusan, a beteget partnerként kezelve, objektíven kell lefolytatni” – jegyezte meg. Sokak szerint a beutaló szabályok vagy a sürgősségi ellátás túlterheltsége miatt kerültek hátrányba.
Ide lehet fordulni
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatának főigazgatója megemlítette, hogy Magyarországon 12 szervezethez fordulhat a beteg az egészségügyi ellátásával kapcsolatos kifogásokkal
- Elsősorban az egészségügyi szolgáltatónál ajánlott jelezni,
- de a finanszírozási kérdéseket a NEAK,
- a fenntartási ügyeket az OKFŐ/egyházak/egyetemek,
- a Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztálya a járó-betegellátás,
- a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a fekvőbeteg-ellátási ügyeket,
- az etikai kifogásokat a Szakdolgozói, Orvosi Kamara illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács kezeli,
- bűncselekménynél a rendőrséghez kell fordulni,
- az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz,
- továbbá illetékes ügyekben a Fogyasztóvédelem,
- a Nemzeti Adatvédelmi,
- és Információs Hatóság is eljárást indíthat.
A jogérvényesítési utak egymástól függetlenül, párhuzamosan megegyezhetnek. „Előfordult olyan, hogy egy megkeresésre több hatóság is válaszolt, ezek tartalma megegyezett, a formában volt eltérés” – tette hozzá Novák Krisztina. A főigazgató elmondta, tapasztalataik szerint
a kórházak belső minőség-ellenőrzési rendszere nem kezeli megfelelően a panaszokat, a jelenlegi jogszabályi környezet és gyakorlat abba az irányba tereli a betegeket, hogy bírósági eljárás keretében szerezzenek érvényt igényeiknek.
Meglátása szerint a menedzsment proaktív hozzáállásával az ilyen esetek nagy része elkerülhető. Bár nincs egységes előírás ezek kezelésére, a jogszabály szerint a beteg értesítése után kötelesek az intézmények panaszokat kivizsgálni, és 30 napon belül ennek eredményéről értesíteni a bejelentőt, az erről készült dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni. A közérdekű bejelentést az NNGYK és a kormányhivatalok felé kell tenni, a szabályok szerint többek között kizáró ok, ha a tudomást szerzést követően több mint 6 hónap telt el.
„Értsük jól egymást”
A Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálatának vezetője hangsúlyozta, hogy fontos a betegek edukációja, ezért „Értsük jól egymást” címmel plakátokat helyeztek ki az ország valamennyi intézményében, amelyben részletezik a betegek és az egészségügyi dolgozók ellátással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, újabban már gyermekeknek szóló tájékoztatók is tízezer példányban kerültek ki az érintett kórházakban. Az emberi méltósághoz való jog egészségügyi dolgozók felé megfogalmazásának megismerésébe a gyerekeket is bevonták: „Fontos, hogy kedvesen és tisztelettel bánj velem, elmondhassam amit érzek, és meghallgass!” – szól ez alapján a plakát szövege.
