Nyolc év gyakorlatával szakított idén a magyar kormány azáltal, hogy a tavasz helyett ősszel terjesztette az Országgyűlés elé a következő évi költségvetési törvényjavaslatot. Ezúttal az amerikai elnökválasztás végkimenetelére várt a kabinet, amin Magyarország számára kedvező döntés született.
„A Covid-járvány kitörés óta négy nehéz évet tudhatunk magunk mögött” – mondta a költségvetés-tervezet átadásának sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter az orosz–ukrán háború okozta nehézségekre utalt, de említette, hogy az amerikai választások is nagyban befolyásolják a magyar költségvetés kilátásait – utóbbit nevezte meg annak okaként, hogy a kormány ősszel bocsátja a parlament elé a költségvetési törvényjavaslatot. „Továbbra is háborús helyzet uralkodik, de Donald Trump ismételt amerikai elnökké választásának köszönhetően közelebb kerülhetünk a békéhez, ami a magyar költségvetésre is hatással van” – mondta Varga Mihály, konkrét „Trump-elemként” említve a biztonsági kiadásokra fordított összeget, amelyet így a NATO-minimumra szorítanak.
A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2025-ben.
A kormány a hiány mértékét 2025-ben 3,7, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli. Ezzel egyidejűleg az államadósság GDP-arányos mértékét 72,6 százalékra javítja, a következő években pedig tovább mérsékli.
Az új lehetőségek költségvetése
Orbán Viktor miniszterelnök 2023-ban úgy fogalmazott, hogy 2024 a növekedés éve lehet. A kormányfő ezen prognózisa nem igazán jött be, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a magyar gazdaság technikai recesszióban van. Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt mondta: idén elindult a növekedés 2023-hoz képest, de való igaz, nem a remélt ütemben. A kormány várakozásai szerint 0,8 százalékkal bővül idén a magyar gazdaság. „Ugyanakkor a makrogazdasági mutatók is javulnak és a reálbérek is növekednek, ahogy a fogyasztás is lendületet vett” – tette hozzá a tárcavezető. Utóbbit azonban a KSH adatai cáfolják.
„Az Európai Bizottság, az OECD, az IMF, valamint a hitelminősítők mind kedvezően ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait, annak jövőbeli teljesítményét egyenesen az élmezőnybe várják uniós viszonylatban. A kormány világos célt tűzött ki: ismét magas ütemű pályára kell állítani a magyar gazdaságot. Ennek részét képezi a bérek emelkedése, a gazdasági semlegességre való törekvés, illetve a gazdasági akcióterv elemei, ami többek között azt célozza, hogy több pénz maradjon a családoknál és erősödjenek a kis- és középvállalkozások (kkv)” – jelentette ki Varga Mihály.
A pénzügyminiszter öt fő elemet emelt ki a költségvetésből:
- családok támogatása,
- a vállalkozások erősítése,
- a rezsicsökkentés megvédése,
- a nyugdíjak értékének megőrzése,
- a fizikai biztonság (határvédelem) garantálása.
A 2024-es védelmi költségvetés volt, a 2025-ös pedig a kellő óvatosság melletti új gazdaságpolitika költségvetése, fókuszban az építkezéssel
– szögezte le Varga Mihály.
A tárcavezető kiemelte: a kormány célja fegyelmezett államháztartás mellett csökkenteni az államadósságot, illetve a hiányt.
A 2025-ös évre 3,2 százalékos általános fogyasztóiár-indexszel számolt a kormány. Ehhez hozzájárulhat, hogy a bruttó kamatkiadások jelentette teher a GDP 4,8 százalékáról 3,8 százalékra csökken, ami nagyobb mozgásteret biztosít.
A kormány várakozásai szerint jövőre 8,7 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ami 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedéssel párosul.
Bár a kormánynak nincs árfolyamcélja, annak meghatározása az MNB feladata, Varga Mihály elmondta: 397,5-ös forintárfolyammal számolnak az euróhoz képest.
Sarokszámok
A jövő évi költségvetés-tervezet ma válik elérhetővé az Országgyűlés honlapján. Varga Mihály az alábbi sarokszámokat emelte ki belőle:
- A honvédelmi kiadásokat a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékában határozták meg. Ez 1753 milliárd forintot jelent. Varga Mihály kitért a határvédelem kérdésére. Rámutatott, hogy Magyarország uniós kötelezettségnek tesz eleget a déli határ védelmével, amihez. Ez 2015 óta 800 milliárd forintot vont el a költségvetésből – 2025-ben plusz 40 milliárdot –, a kormány továbbra is várja az Európai Unió ehhez történő hozzájárulását.
- A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 88 milliárd forinttal 1396 milliárd forintra emelkednek
- A családtámogatások jogcímen szereplő költségelem 447 milliárd forinttal 3754 milliárd forintra emelkedik. Varga Mihály Európa legszélesebb spektrumú családtámogatási rendszerének titulálta a magyart, példaként említve a négy- vagy többgyerekes anyák szja-mentességét, illetve azt a már bejelentett intézkedést, miszerint megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. De ide tartozik az új munkáshitel, mint lakhatási feltételek javítását célzó intézkedés.
- Maradnak a rezsivédelmi intézkedések, amire 880 milliárd fordítanak 2025-ben. Megszűnik a rezsivédelmi alap, az ezáltal felszabadult forrásokat a minisztériumok számláin landolnak.
- Nyugdíjcélú kifizetések 7200 milliárd forintot tesznek ki, ami 650 milliárd forinttal több, mint idén. Garantálják a 13. havi nyugdíjat és az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést. Idén elmarad a nyugdíjprémium, jövőre – amennyiben a várakozások felett alakul a gazdasági növekedés –, a nyugdíjasok részesülhetnek prémiumban – jelezte a tárcavezető.
- Oktatásra 500 milliárd forinttal többet 3876 milliárd forintot fordítanak, míg
- egészségügyre 3717 milliárd forint megy jövő évben, ami 330 milliárd forintos növekedést jelent.
A legtöbb területen reálértékű növekedés megy végbe 2025-ben – hangsúlyozta Varga Mihály.
A Költségvetési Tanács egyetért a jövő évi költségvetési törvény tervezetével, amelyet véleményében hitelesnek és végrehajthatónak ítélt meg. A Tanács megerősíti, hogy a jövőre tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés elérhető, az államadósság csökkentése megvalósítható. A Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé.
Különadókat vezetnek ki
A pénzügyminiszter a különadók kivezetése is kitért. Január 1-el
kivezetik a légitársaságokat, a távközlési vállalatokat, valamint a gyógyszergyártókat sújtó különadókat, míg a reklámadót további 1 évig felfüggesztik.
A költségvetési tartalék 100 milliárd forint. Varga Mihály megjegyezte: a tárcák forrásainak emelésével, fegyelmezett gazdálkodás mellett biztosítottnak látják a költségvetést.
A jövő évi költségvetési országgyűlési zárószavazására december 20-án kerül sor.
Számolnak az uniós forrásokkal
Az Index azon kérdésére, miszerint a költségvetés számára mekkora további mozgásteret engedélyez a jelenleg visszatartott uniós kohéziós támogatások Európai Unió általi visszatartása, Varga Mihály úgy válaszolt: Magyarország továbbra is várja a jogosan járó uniós források megérkezését.
A tárcavezető cáfolja azokat a híreket miszerint uniós viszonylatban Magyarországra érkezik a legkevesebb GDP-arányos uniós támogatás „A bruttó hazai termék 1,7-1,8 százaléka érkezik idén uniós támogatásként. Csak agrártámogatásként 500 milliárd forint érkezett, ami önmagában meghaladja a GDP 0,5 százalékát. A viták és a feszültségek ellenére megfelelő ütemben érkeznek az uniós források, az azonban kétségtelen tény, hogy vannak olyan támogatási elemek, mint például a helyreállítási és újjáépítési alap (RRF), melyeknél a Magyarországnak járó forrás mindössze 8 százaléka érkezett meg eddig. A források azonban folyamatosan érkeznek, erre számítunk jövőre is. Az Európai Bizottság érdeke is az ellentétek feloldása, és hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat” – hangsúlyozta Varga Mihály.
(Borítókép: Varga Mihály 2024. november 11-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
