A törvényhozókat a visszaélések és kizsákmányolás visszaszorítása vezérelte, amikor még májusban elfogadták a törvényt, amely jogaiban kiegyenlíti az utcalányokat minden más, munkaviszonyban álló nővel. A fél éve meghozott szabályozás most lépett hatályba.
Ilyen, a diszkrimináció megszüntetését célzó jogok sehol másutt nem illetik meg a szexmunkásokat, akiket munkaszerződés és teljes jogi védelem illet meg – emlékeztetett a The Guardian.
A szabályozással felszámolják a 2022-ben létrejött „szürke zónát”. Tavalyelőtt a szexmunkát végzőket Belgiumban dekriminalizálták ugyan, azonban munkajogi védelemben – például egészségbiztosításban, munkanélküli segélyben – nem részesültek.
A törvénnyel összhangban a szexmunkásoknak jogukban áll visszautasítani partnereket vagy bizonyos cselekményeket, és bármikor abbahagyhatják az aktust. A visszautasítás miatt nem érheti őket sérelem, ezért elbocsátani sem lehet őket.
A munkáltatók csak büntetlen előéletűek lehetnek, és elemi követelmény a szolgáltatásuk Belgiumban bejegyzettsége. Szavatolniuk kell, hogy a vendégeket fogadó helyiségben legyen pánikgomb. A szolgáltatás alapfeltétele a tiszta ágynemű, a zuhanyzó és a kellő mennyiségű óvszer.
A jogi védelem nem terjed ki az otthoni munkavégzésre, továbbá a „rokontevékenységekre”, köztük a sztriptízre és a pornográfiára.
Fél éve a magyar Készenléti Rendőrség a belga hatóságokkal együttműködve, közös nyomozócsoportban számolt fel egy belga és magyar bűnözőkből álló elkövetői kört, amely 2018-tól kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar nőket szervezett be belgiumi prostitúcióra.
A feministák bírálják a szabályozást
„Hatalmas előrelépés, amely véget vet a szexmunkásokkal szembeni jogi diszkriminációnak” – így ünnepelte a belga szakmai céh, a szexmunkások uniója a hatályba lépett törvényt.
Ugyanakkor a szervezet arra figyelmeztetett, hogy a szabályozást „eszközként lehet felhasználni” a szexmunka visszaszorítására vagy felszámolására.
Már most azt tapasztaljuk, hogy „egyes önkormányzatok a »biztonság« és a »higiénia« szavak mögé bújva nagyon szigorú helyi előírásokat hoznak, amelyek szinte ellehetetlenítik a szexmunkát az ellenőrzésük alatt álló területen” – tudatta az érdekképviselet.
Néhány feminista szervezet eközben bírálta a törvényt. Már a tervezet közzétételekor arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályozás „katasztrofális” a fiatal lányok és az emberkereskedelem áldozatai szempontjából.
A prostitúció léte és a benne alkalmazott szexmunkások védelme azt jelenti, hogy „megbékélünk a szexista erőszakkal, és nem küzdünk ellene” – nyilatkozta a Le Soirnak a Frankofón Nők Tanácsának vezetője.
Emberszámba veszik őket
„Egy héttel a szülés előtt is kénytelen voltam ágyba bújni az »ügyfelekkel«” – nyilatkozta el a BBC-nek egy belga szexmunkás. Sophie – ez az álneve – elmondta, hogy terhessége alatt végig arra kényszerült, hogy dolgozzon.
Zsonglőrködött a munkája és az ötgyermekes anyaság között – ami bevallása szerint „nagyon nehéz”.
Az ötödik gyermekét császármetszéssel hozta világra. A szülést vezető orvos hathetes pihenést és ágynyugalmat javasolt neki, de ezt nem engedhette meg magának. Ágyba bújt ugyan, de nem egyedül, hogy eltartsa népes családját.
Szükségem volt a pénzre
– mondta a nő.
Az életét alaposan megkönnyíti, ha joga lett volna szülési szabadságra, a törvény azonban akkor még nem lépett életbe.
Ez egy lehetőség számunkra, hogy emberszámba vegyenek bennünket
– véli Sophie.
Világszerte több tíz millió szexmunkás él prostitúcióból. Magyarországon kívül a „tevékenység” a többi között Németországban, Görögországban, Hollandiában és Törökországban is legális.
(Borítókép: Egy vöröslámpás negyed Gent városában, Belgiumban 2020. április 3-án. Fotó: Jonathan Raa / NurPhoto / Getty Images)
