A kormány 3,2 százalékos inflációval számol. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak is ilyen arányban növekedhetnek. Csakhogy a már benyújtott adótörvények szerint több adó emelését is a nyári 4,1 százalékos inflációhoz kötnék, amelyet korábban a Nyugdíjas Parlament elnöke ellentmondásosnak nevezett.
Karácsony Mihály az ATV-nek azt nyilatkozta, nem nagyon értik, hogy miért 4,1 százalékkal számolnak, amikor be kell szedni a pénzt és miért 3,2 százalékkal, amikor ki kell adni azt. Hozzátette, egyre inkább távolodik a dolgozói átlagfizetéstől az átlagnyugdíjak összege, miközben épp az aktív korúak fogyasztása hajtja az inflációt.
Elmondása szerint miközben 2008-ban a nettó átlagkereset 69 százalékának felelt meg az átlagnyugdíj, addig idén nyáron már csak az 53 százalékának.
A szakértő úgy véli, méltányosabb lenne, ha annak a nagyjából 710 ezer nyugdíjasnak zárkóztatnák fel a nyugellátását, akinek az nem éri el a havi 160 ezer forintot. A Policy Agenda korábban úgy számolta, 2023-ban mintegy 900 ezer nyugdíjas élhetett létminimum alatt.
A nyugdíjprémium kifizetése is elmarad idén, mivel a kifizetés feltételeként megszabott 3,5 százalékos növekedést idén biztosan nem éri el a magyar gazdaság.
A kormány szerint veszélyben van a 13. havi nyugdíj
A kultúráért és innovációért felelős miniszter szavai szerint ha a kormány megkapja a kellő támogatást, akkor megküzdenek a 13. havi nyugdíjért. Ezek szerint ugyanis azt meg kell védeni, erre vonatkozik a nemzeti konzultáció egyik kérdése is. Hankó Balázs egy interjúban arról beszélt, hogy az Európai Unió – aminek amúgy jelenleg Magyarország látja el a soros elnökségét –, pontosabban „Brüsszel” tüzeli a baloldalt és a liberálisokat, hogy „a kormány vegye el a 13. havi nyugdíjat az idősektől”.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
